Everything can happen!

"A gitártokokban gyűlnek az apró pénzek,
Boldogan dalolnak az utca zenészek.
Az élettől részeg az az öreg csavargó az a padon alvó;
Csipp csepp egy esőcsepp cseppen a földre,
Csak figyelem csöndben, hogy a tócsát kitöltse
Csak fel ne költse, hisz jobb ha nem látja,
Hogy újságpapírral van bevetve az ágya.
Pedig valaha szerették, de a magányba menekült
És pont azokon a napokon marad rohadtul egyedül
Mikor kéne egy társ, akivel mindent megoszthat,
Örömöt bánatot, jót és rosszat."

ja. öreghaver. miafaszvan veled? leszarom. mostmár mindent leszarok. egyszerűen semmi értelme. szívás az egész. folyton. de folyton engem baszogatnak. és most minden szar. de túlélem. igen; hisz Laura reggel rávilágított, hogy a baj nem jár egyedül! Egyszer csak megszakad, és újra jó lesz minden, újra boldog leszek, és nem fogok semmitől sem ingerültté vállni... addig pedig kitartás! Kitartás, erő, lelkesedés! Várom az újat, azt a jónak nevezett izét, ott a jövőben. ^^ szar le. aszondom. :D Gabi majd úgyis felvidít. ^^

szeretnék megosztani egy számot, Anonim MC - Jövőkép ♥ [az idézet is abból származik. (: ♥]

"A kezemben cigaretta csikkek,
Nézem tv-t és nevetek a meccsen,
a szemem sem rebben.
Minden pénzem feltettem és megint elvesztem
úgy látszik el csesztem.
Miből menjek ma moziba egy romantikus filmre a nőmmel?
Hátha sok pénzzel jött el...
Fizeti a jegyemet és vesz nekem kólát.
Szólt hogy ma nem jó,de vártam rá egy órát.
A hugyszagú utcák friss illatát szívom,
én itt vagyok otthon ezt büszkén leírom.
Nekem ez a hegyi levegő, ezt őszintén szeretem,
a macskaköves utakon, az elhagyott tereken,
ahol hobbiból tüntet minden boldog magyar hazafi;
a fenekemen maradok erre megtanított valaki,
hogy az aki ugrál, az könnyebben elesik;
A fene se érti hogy miért maguknak keresik a bajt.
Mondd téged mi az ami hajt,
ami az érzékeny lelkedben annyi port felkavar?
Komolyan nem zavar, de kezdem már unni,
mondd miért nem lehet a szádat becsukni.
De most annyira könnyű minden itt bent,
Legszívesebben levenném az ingem
És ordítanám ahogy kifér a torkomon,
Hogy én másképpen gondolom!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Nem izgat annyira, tarthatnak bolondnak,
mert szerelmet vallok a mikrofonomnak,
örök hűséget fogadok egy olyan zenének,
ahol mindegy mit mondok úgyis lenéznek.
Bajnokok, vesztesek, mindkettő egyre megy,
ne figyeld hogy néznek rád azok az emberek,
akik nem látnak beléd, nekik annyi is elég,
hogy mások azt mondják micsoda egy szemét.
Szerinted szeretni, vagy szidni a könnyebb,
holnap megbánják azok, akik tegnap le köptek,
mert azt hitték rólad, gyenge vagy ehhez,
hogy semmit nem érsz, hogy nekik nem kellessz.
Ha szépnek születtél, nem az eszed ami számít,
Te két kiló sminkkel is el érhetsz bármit,
bárkit elcsábít, minden döntést felgyorsít,
és ott lesz a címlapon a formás kis popsid.
Ha másnak születtél küzdj amíg bele nem döglesz,
hátha elég erőd lesz,
ahhoz hogy alkoss hogy ne keljen szenvedned,
úgy feküdj le, hogy legyen miért felkelned.
Felkötöm magamat egy cérnaszálra,
minthogy olyan legyek akinek nem lehet álma.
Ha kell el megyek innen nem leszek gyáva,
már jegyet váltottam az álomvilágba.

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

A gitártokokban gyűlnek az apró pénzek,
boldogan dalolnak az utca zenészek.
Az élettől részeg az az öreg csavargó, az a padon alvó;
Csipp-csepp, egy esőcsepp cseppen a földre,
csak figyelem csöndben, hogy a tócsát kitöltse,
csak fel ne költse, hisz jobb ha nem látja,
hogy újságpapírral van bevetve az ágya.
Pedig valaha szerették, de a magányba menekült,
és pont azokon a napokon marad rohadtul egyedül,
mikor kéne egy társ akivel mindent megoszthat,
Örömöt bánatot, jót és rosszat.
Ha bízol bennem én megbízok benned,
elárulom a titkokat amiket elrejtek,
annyira mélyen néha én sem találom,
de ha megvan elmondom neked mindet barátom.
Én meg vagyok áldva, egy mázlista srác vagyok.
Elfáradtam magamba lázadok,
belesápadok ha a tükörbe nézek,
csak mondd meg nékem hogy mennyit érek.

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!

Lehetnék bajnok a tapsviharban,
és boldog lennék, hogy ezt akartam,
de sohasem tudtam hogy mi lesz belőlem,
nekem nem számít csak ne vedd el tőlem!"

szerintem egy gyönyörű szám, a szövege, a dallama... és igazán jóljön ilyenkor, ha az ember a padlón van... /: (: ♥ Köszönöm Anonim-nek. (:

16:28 után: nos, folytatom az írást, nem volt olyan rég, hogy abbahagytam. (:
aztáán... már el is felejtettem, hogy mit akartam írni... igazából várom, hogy 6 óra fele legyen, akkortájt megyek el, hátha már kint lesznek azon a híres-neves 'cicán'. nem tudom, írtam-e már, egy gigantikus méretű cicás mászókáról kapta a nevét, és folyton azt hallgatom, hogy mekkora egy szar, hogy így hívják, és hogy olyan leszek, mint a többi játszótéri kurva, hogy... hadd ne részletezzem... szóval köszönöm, ez tényleg jólesett. (Y) /;

amúgy jó... most megint én érzem magamat hülyén. azért, mert nekem most szar, biztos máris mindenért én vagyok a hibás, amikor magamban tudom, hogy én vagyok dühös őrá, mert érdekesen alakulnak a dolgok.
aztán, most úgy alakult, hogymégsem... találkozunk, aztán majd meglássuk... utána úgyis kimegyek, és majd a Gabi, ha lesz ideje, meg kedve végighallgatni... /:

na, csáó. (: