Everything can happen!

"Egy Mc ácsorog a fények közt a színpadon,
mozdulj rá a ritmusra azt ordítom.
Ballal balra, jobbal jobbra indítom
kezeim közt már érzem a mikrofon-t.
Mindjárt felrobban és a baj már kész is,
eléggé morbid lesz de attól b.szki még is
tovább szól a Ragga akkor is ha szétvisz
és akkor nem lesz se Cop' Con, se "bélisz".
Hűde baba, ilyen party még 1 nincsen,
de fasza, két kezem partybilincsben;
ma éjszaka, szabadon élhetsz te is kislány
szívható a boldogság a mai éjszakán."

A skinhead meglát egy magyar tanárt az utcán. Odamegy hozzá, majd a falhoz szorítja háttal maga felé. Majd a földre dobja, s látja, hogy nem is cigány. Azt kérdezi:
- Hé te, miért nem szóltál hogy nem is vagy cigány?
Erre a magyartanár:
- Háttal nem kezdünk mondatot!
Hát, ez lefárasztott!... :D

Aszta-paszta-raszta, meg a hétfejű sárkány... vagy nem így van? sebaj! Elég fárasztó napom volt ahhoz, hogy megengedhessek magamnak egy efféle nyelvbotlást.
Délelőtt shoppingolni voltam -angol tankönyvet(!) és füzetet, aztán pedig pótoltam az iskolai lemaradást.
T. ma nincs itthon, de holnap megyek hozzá -ha minden igaz. Lehet ketten leszünk, lehet, hogy jönnek a haverjai is. Az mindig nagyon vicces! Tényleg... szegény Szimba!... :D

Fene vigye el, még mindig folyton tüsszögök. Bár tény: nem is teszek semmit ellene, ittam egy teát, de az, hogy pl. inhaláljak, az már sok(k)! Kiskoromban is utáltam! miért lenne ez most másképp?
Aztán lassan neki kell állnom megtanulni egy igencsak nehéz és hosszú idézetet Szophoklész - Antigonéjéből, de persze, hogy a neten nem az a változat van fönt, ami nekem kéne... na, majd addig keresem amíg... szerencsére pont az van fönt a neten, ami nekem kell, csak azt hittem, hogy a másik...
Na, itt van, akit érdekel:

Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő
Lehet, mely engem istenek nem változó
Íratlan törvényét áthágni kényszerít.
Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az,
De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.
Az istenek ne mérjenek rám büntetést:
Embertől nem félek, bármily tervet kohol.
Azt rég tudom, hogy meghalok, még akkor is,
Ha tőled nem hallom, s ha tán idő előtt
Halok meg, én még avval is csak nyerhetek.
Hiszen, ki annyit szenvedett, miként magam,
Amíg csak élt, halálával mit veszthet az?
Azért, hogy íly sors vár rám, nem panaszkodom,
De hogyha az, kit szült az én anyám, halott,
És tűrnöm kell, hogy nincs, ki eltemesse őt,
Az fájna nékem, ámde ez cseppet se fáj.
S ha úgy hiszed te, hogy lépésem balgaság,
Csak balga érne balgaságon engemet.